Eseménytár

Viseletbe öltöztetett játékbabával gazdagodott a múzeum

Soproni MúzeumRitka és különleges darabbal, egy rábaközi viseletbe öltöztetett játékbabával gazdagodott a múzeum néprajzi tárgygyűjteménye. Még a 20. század első felében is szokás volt, hogy a kislányok rongyból maguk készítette babát öltöztettek a helyi viselet kicsinyített másába. Mivel a játék során a babák elpiszkolódtak, elhasználódtak, ritkán őrizték meg azokat. A kapuvári Lakos család révén „érkezett” egy ilyen baba a múzeumba, melyet Csiszár Attila néprajzos muzeológus mutat be.

2014 őszén a Soproni Múzeumba került a kapuvári Lakos család többgenerációs hagyatéka. A közel 1200 darabból álló tárgyegyüttest és az azt kiegészítő fotó- és iratanyagot az örökös, Mikle Annamária (Budapest) ajándékozta néprajzi gyűjteményünknek. A család az 1920-as években költözött a Vas megyei Pápocról Gartára, majd onnan Kapuvárra. A zömében az 1920-as, 1930-as évekből származó bútorok, háztartási eszközök, viseleti darabok és lakástextíliák a paraszti sorból néhány emberöltő alatt az iparos, majd a polgári-hivatalnoki rétegbe emelkedő família életmódját reprezentálják. A hagyatékkal került a gyűjteménybe egy olyan tárgy, nevezetesen egy játékbaba is, amelynek érdemes megkülönböztetett figyelmet szentelnünk.

Azon néprajzi tájainkon, ahol a 19. század második felében különösen gazdag és színes népviselet alakult ki, így a Rábaközben, Kapuváron is, szokássá vált, hogy a kislányok rongyból maguk készítette babát öltöztettek a helyi viselet maradék anyagokból varrt kicsinyített másába. Az így felöltöztetett babának papírdobozból „ágyat” készítettek, és abban „altatták”. Mivel a játék során a babák elpiszkolódtak, elhasználódtak, ritkán őrizték meg azokat. A múzeumba került példány ezért rendkívül ritka és becses darab.

Soproni Múzeum
A baba az 1920-as, 1930-as években a kereskedelemben árusított, textíliából készült testű, festett kaucsukfejű figura, eredeti öltözete nem maradt meg. Jelenlegi ruháját a család kislány tagjai készíthették. A ruhadarabok ugyan nem pontos másai az eredetieknek, de anyagukkal és színösszeállításukkal megragadják a kapuvári népviselet jellemző vonásait. A „testi ruha” csipkével szegett gyolcs pendelyből, alsószoknyából és ingvállból áll. Az ingvállra ezüstszállal átszőtt brokátselyem mellény, úgynevezett puruc, arra piros selyem vállkendő került. A felsőszoknyát anyagában mintás bordó színű, a kötényt kék selyemből varrták. Mind a szoknya aljára, mind pedig a kötény szélére ezüstcsipke, úgynevezett szerszám került. A derekat rózsaszín pántlikaöv, helyi nevén csatos övezi, amelynek hátsó, a szoknya aljáig érő két végét flitterből kialakított úgynevezett pillangószedés díszíti. A baba lábán fehér harisnya és piros cípő van, fején piros selyem szorítókendő jelzi, hogy a babát készítője menyecskének öltöztette.

A tárgy aránylag jó állapota ellenére is magán viselte a készítése óta eltelt nyolc-kilenc évtized nyomait. Kralovánszky Mária textilrestaurátor (Budapest) jóvoltából szakszerűen tisztítva és restaurálva, az eredetit megközelítő állapotban került a múzeum néprajzi tárgygyűjteményébe.

Támogatóink és partnerintézmények